Vallás

Az Ortutay család tagjai katolikusok. A kárpátaljai ág hagyományosan görög katolikus, míg az aradi vagyonos ág római katolikus.
A görög katolikus felekezet azok során a tárgyalások során jött létre, mely a pápai katolikusság és az ortodox kereszténység kiengesztelődésére irányultak. Mint ismert, a keleti és a nyugati egyház között nem annyira hittételi mint inkább politikai okok hozták létre a szakadást, amely 1054-ben szakadáshoz vezetett. Ezt a szakadást többször is megpróbálták orvosolni. Több kiegyezés is született az egyesítés jegyében, 1646-ban a munkácsi püspökség területén 63 ortodox pap tett hűségesküt a pápának, és ezzel megszületett a Magyar Görög Katolikus Egyház. Azon ortodox rítusú keresztények, akik a kiegyezés hatására elismerték a pápát, hozták létre a görög katolikus felekezetet. Ők formálisan ugyan katolikusok, de rítusukban az ortodox hagyományokat követik, és önálló hierarchiával tehát püspökségekkel is rendelkeztek. A görög katolikusság elterjedt volt a katolikus – ortodox kulturális törésvonalon. Míg a katolikusok a kiengesztelődés módjának tekintették ezt a megoldást, addig az ortodoxok a katolizálás eszközének, és ezért egészen napjainkig Romániában, Ukrajnában, Fehér-Oroszországban valós politikai feszültségek forrása, és gyakran elnyomatás tárgya.
A források nem teljesen egyértelműek a család eredeti felekezeti hovatartozásról. A családi hagyomány szerint római katolikus volt a család, és élt egy gyakorlat, mely szerint az első szülött fiú papnak ment, „Isten nagyobb dicsőségére”. Történt egyszer, hogy az egyik elsőszülött nem akart lemondani a házasság édes igájáról, rítust váltott, és görög katolikus lett, hogy házasodhasson is, de pap is lehessen. A család nem nézte jó szemmel a hitehagyást, és kitagadta a fiút az örökségből. A kitagadásból per lett, mely állítólag a Rákóczi -féle szabadságharc ideje alatt (1703-1711) zajlott, és melynek iratai állítólag megtalálhatóak az Eperjesi levéltárban. Ortutay Tivadar jegyzeteiben említi, hogy ő is látta az iratokat, talán még a nyomára bukkanhatunk.
A legenda szerint a birtokavesztett fiú lett a kárpátaljai vagyontalan ág megalapítója. Ők görög katolikusok szinte a mai napig, és egészen a közelmúltig minden generációban voltak jeles lelkészek, mint a mártír Ortutay Jenő, és Ortutay Elemér, aki a magyarság lelki támasza volt Kárpátalján az üldöztetés és elnyomatás évei alatt.
Kárpátalja Szovjetunió általi bekebeleztetése után (1945) nagy nyomás nehezedett az ott működő görög katolikus papokra. Ezt a felekezetet ugyanis nemkívánatosnak tekintette a szovjet rendszer, mivel papjai jobbára magyarok, vagy magyarhűek voltak. Ezért a felekezetet betiltották, papjait meghurcolták, és lelki és testi kényszerrel áttérítették az ortodox keresztény vallásra. Tudunk róla, hogy Ortutay László 1949-ben megtört a nyomásra, és áttért, míg Ortutay Jenő és Elemér nem. Mindhármójuknak szenvedés jutott osztályrészül.
Ugyanakkor az aradi vagyonos ág a fellelhető adatok szerint mindig is római katolikus volt, kivéve egy utalást, aki tinnini érsek volt, és ez megkérdőjelezheti az eredeti latin rítust. Ráadásul nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a felekezet még akár száz évvel ezelőtt is meghatározta a társadalmi helyzetet. Ha egy görög katolikus család rítust váltott és rómaivá lett, akkor a gyermekek könnyebben találtak boldogulást. Ezek alapján nehéz eldönteni, hogy melyik ág őrzi az eredeti felekezet hovatartozást.

Navigáció

Online felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 0 vendég van a webhelyen.